2018. május 9., szerda

Szereplők - Gwynn

Ahoy! ^^
Mivel egy ideig nem lesz új fejezet, de nem akartam árván hagyni az oldalt, úgy döntötten, hogy kicsit mesélni fogok nektek a főhősünkről, és bár osztottam meg vele  kapcsolatban érdekességeket, most magáról a karakter megszületéséről szeretnék nektek beszélni. 

Először nem szerepelt a terveim között az, hogy ő lesz a főszereplő. Sőt, szokás szerint megint női karakterrel akartam kezdeni, mint ahogy eddigi történeteim során számtalanszor. Igazából féltem fiú karakter "bőrébe bújni", mert ugyebár semmilyen tapasztalatom nem volt eleve a fiúkkal - nagyon féltem tőlük -. Aztán minden megváltozott, amióta együtt vagyok a párommal. Na, de tényleg lövésem se volt arról, hogyan gondolkodnak, meg bele se mertem kezdeni egy sztoriba, ahol jelképesen nem lánnyal "vagyok". Azt gondoltam nem tudnám hitelesen beleélni magam, így mindig is a lány szereplők voltak a túlsúlyban. Amikor a régi történeteimben mégis felbukkantak, csak egy-egy kiemelkedő, jellegzetes tulajdonságuk volt, de nem volt mélységük. 

Úgy keztdem neki, ahogy az előszó is indul, hogy a család szemszögéből megy a cselekmény, ahogy vándorolnak faluról-falura, és etc. De tényleg így indult megvolt ez a kép a fejemben, de aztán elkezdtem gondolkodni, hogy mi lenne, ha őket teljesen titokzatossá teszem? Aztán valahogy legépeltem az első sorokat, ahogy egy fiú éppen nem akar az apjával halászni menni, és valahogy Gwynn beletolakodott a maga határozott, de udvarias módján, hogy ő igen is jelen akar lenni az egészben. 

Hát, elérte a célját. :D 

Valahogy sokkal könnyebb volt írnom őt, mint ahogy elképzeltem. Igazából most - ahogy anno megjegyeztem - is Lillahnn az, akit nehéz írni. Tök fura. 

Na, de visszatérve Gwynnre. Igazából először egy morcos, tökös srácnak gondoltam, aki odavág a rosszfiúknak. Nos, igen. Tipikus hős. De valahogy nem akartam átlagos történetet írni, átlagos tulajdonságú szereplőkkel. Szóval eleve megadtam neki azt az utalást az első fejezeteknél is, hogy ő a falu huligánjai között volt egykor a főnök, és egyfajta rosszfiús beütése volt. De mégis sokkal több réteget és mélységet akartam neki adni, hogy élővé és szerethetővé tegyem. Na, meg persze nem akartam azt, hogy ő akkor a főhős, és nincsennek bűnei. Szóval lett egy sötét foltja. Nem is akármilyen.

Amiért ő éppen szenvedélyes az íjászkodással kapcsolatban onnan jött, hogy a párom is nagyon szeret íjászkodni, és valahogy nem akartam tipikus kardforgató hőst. A távoli jövőjében is inkább az íjászat lesz az ő specialitása, amihez még valami fog társulni, de ez még egyelőre maradjon titok! ^^ Na meg persze, amikor anno sok MMORPG-vel játszottam, mindig, de mindig archerem volt. Annyira király volt velük lenni, nagyon élveztem. :D Meg Skyrimban is inkább archereskedek. XD

Gwynnben, valahol mélyen egy régebbi karakterem lenyomata is tükröződik. Az Idő Kapujában, ami az első és utolsó befejezett történetem, szerepelt egy srác, akiben ugyan ennyi kedvesség és becsület volt, de közben nagyon is agyafurt és jól bánt a szavakkal. Ám 2012-ben még csak kisgimis leányzó voltam, kevésbé volt súlya a beszédnek, mint itt. Ugyanis Gwynn másik nagy fegyvere az esze és az, hogy jól bánik a szavakkal. Ami teljesen az ellentétem, ugyanis nálam szerencsétlenebbül senki se tud érvelni. XD Amikor éppen a szavaival harcol mindig erősen agyalok rajta, hogy ne mondjon logikátlan dolgokat, se hülyeséget. XD

Igazság szerint tényleg semmiben sem akarom, hogy tipikus hősi tulajdonságai legyenek. Ezért is szőttem bele azt a részletet, amikor éppen a kelpie köpenye van rajta, hogy kifejezetten nem szereti a csuklyát a fején. Régebben írtam egy bérgyilkos lányról, aztán jól meg is kaptam a Karcolaton a fejmosást, hogy úgy gány ahogy van, és logikátlan mindig is a csuklya egy karakteren, mert hogy az Assassin's Creed miatt már mindekinek kell ilyen a fejére, de közben teljesen felesleges, mert csökkenti a látóterületet és stb. :D Oké, szerintem a karcolat eleve el tudta venni az ember életkedvét az írástól. 

Fogalmazhatnék úgy, hogy Gwynn egy kicsit az, akivé én minidg is szerettem volna válni. Aki akkor is kiáll másokért, ha a tömeg másképpen gondolkozik, jókor tudja hallatni a hangját, és mindig mindenre odafigyel. Bár hibázott, és hibázik, mégis az elveihez hűen cselekszik. Mindig nehéz a saját igazunk és elvünk mellett kiállni, és akkor meg pláne, ha mindenki más nem is ért egyet. Gwynn pedig minden veszély ellenére hisz önmagában, hisz az igazságban. Jobban belegondolva, mindig is egy ilyen bátyra vágytam. ^^ 

Olyanná akartam varázsolni, ami túlmutat egy bizonyos sablon karakteren. Azt szerettem volna, ha tényleg élővé, és szinte fizikaivá válik az olvasó számára. 

Nos, még utoljára annyit, hogy igazán izgalmas karakterfejlődés vár még rá, úgyhogy nem marad izgalmak nélkül az élete! :D


Egy jövőbeli Gwynn? :O
Ennyi lett volna mára ez a bejegyzés, remélem tudtam valami érdekeset is mondani vele, és nem csak valami haszontalan rizsa lett ebből. :D

Legyet jók ha tudtok! ^^

2 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes bejegyzés volt, imádtam :3 Sikerült elérned a célodat, Gwynn nagyon is élő és valószerű karakter lett! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahoooy Nessaaa ^^ :3

      Minidg öröm olvasni a hozzászólásaidat! <3
      Örülök, hogy tetszett ez a bejegyzés! :3 És annak meg pláne, hogy ilyen élethűre sikeredett. ^^

      Törlés